|
Indul az első...
bettacica 2005.05.18. 13:39
Indul az első agyba ültethető “gondolatolvasó” emberkísérlete
Indul az első agyba ültethető “gondolatolvasó” emberkísérlete
Egy amerikai cég agyba ültethető microchipek vizsgálatát kezdi meg négy végtagjukra béna betegeken. A cél, hogy a betegek gondolataik erejével tudják működtetni a számítógépet, amin keresztül egyszerűbb feladatokat, például a villany fel- és lekapcsolását segítség nélkül végre tudják hajtani.
Az egyesült államokbeli Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatal engedélyt adott a Cyberkinetics Inc. nevű cég számára, hogy megkezdjék agyba ültethető mikrochipek vizsgálatát súlyosan sérült, bénult emberek részvételével. A cél, hogy ezek a betegek a gondolataik erejével tudják működtetni a számítógépet.
A találmány segítséget nyújthat a gerincvelő sérülése, stroke (agyi érkatasztrófa) és egyéb betegségek miatt lebénult emberek számára bizonyos egyszerűbb feladatok kivitelezésében. A vizsgálatok várhatóan a jövő hónap elején kezdődnek meg.
A BrainGate (AgyKapu) fantázianevű chip mérete négy négyzetmilliméter, és a fül fölött egy a koponyacsonton ejtett kis lyukon keresztül helyezik az agykéreg felszínére, a mozgató rendszer területén. A chipből kis, egymilliméteres tüskék állnak ki, melyek behatolnak a kéreg állományába, és ott érzékelik az egyes idegsejtcsoportok impulzusait.
A cég korábban majmokon kísérletezett. A vizsgálat lényege az volt, hogy a BrainGate észlelje a bizonyos mozgások közben jelentkező agyi aktivitásmintázatot, és a későbbiekben ehhez a mintázathoz hozzárendelje a megfelelő mozgást. A majmoknak egy joystickot kellett mozgatniuk, miközben a BrainGate regisztrálta idegsejtjeik egy részének aktivitásváltozását.
Miután a kutatók azonosították a különböző mintázatok és a hozzájuk tartozó mozgások összefüggéseit, a kurzort irányító, a korábbiakban rögzített aktivitások hatására működő szerkezetet helyeztek az állatok agyába. A majmok közül végül többen felismerték, hogy most már nem is kell mozgatniuk a „kezüket”, az általuk kívánt hatás e nélkül is létrejön: a kurzor az elképzeléseiknek megfelelő irányba mozdul el a képernyőn.
Vezetékes összeköttetés
Az emberkísérlet alanyai mind a négy végtagjukra béna betegek lesznek, akik beszédkészsége nem sérült. Bár a beszéd valószínűleg a későbbiekben nem lesz feltétele a berendezés működtetésének, a fejlesztés során sokat segít, ha a vizsgálatban résztvevők el is tudják mondani, mire gondoltak, amikor sikerült gondolataik segítségével eredményt elérni, és mire, amikor nem.
Az állatkísérletekhez képest nagy különbség, hogy ezek a betegek nem képesek karjukat mozgatni, így nem „tanítják be” a különböző mozgásokat a chipnek. Ehelyett elképzelik az adott mozgásokat.
Az eljárás nagy hátránya, hogy a BrainGate-et vezetékek kötik össze a számítógéppel, így a betegek a fejükből kiálló drótokkal élnek, ami egyrészt kényelmetlen, másrészt fertőzésveszélyes. A cég már dolgozik a vezeték nélküli változaton. Kockázati tényező lehet még a beavatkozással járó esetleges hegesedés, és a chip elmozdulása, ami károsíthatja az agyi struktúrákat.
A Cyberkinetics célja, hogy a betegek a berendezés segítségével percenként 20-30 szót be tudjanak "gépelni" a számítógépbe, és egyszerűbb feladatokat, például a villany fel- és lekapcsolását segítség nélkül, a gondolataik segítségével tudják végrehajtani. A kísérletek eredményeképp várhatóan 2007-2008-ban kerülnek majd piacra ezek a berendezések, melyek ára több tízezer dollárra tehető
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
